Kecske tejkezelés cukorbetegség

Ezt okozza a rendszeres húsfogyasztás Kapcsolatot talált a rendszeres húsfogyasztás és kecske tejkezelés cukorbetegség nem daganatos betegségek hosszú sora között egy nagy létszámmal végzett brit kutatás. Erős bizonyítékok utaltak már arra, hogy a vörös húsok és a feldolgozott hústermékek egyebek mellett szalonna, kolbász túlzott fogyasztása összefügghet a vastag- és végbélrák kockázatának növekedésével.

Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az erős húsfogyasztás emeli-e más, nem daganatos betegségek kockázatát.

A kérdést csaknem ezer brit felnőtt adatainak elemzésével tisztázták a tudósok. Az alanyok a 25 leggyakoribb, kórházi kezelést igénylő, nem rákos megbetegedését vizsgálták meg.

A kutatás elején a résztvevőknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet, amely a táplálkozási szokásaikat — köztük a húsfogyasztást — tartalmazta. Ezután átlagosan nyolc éven át követték őket nyomon. Akik rendszeresen, vagyis heti háromszor vagy ennél is többször ettek húst, azok a kevés húst fogyasztókhoz képest nagyobb valószínűséggel dohányoztak, ittak alkoholt, ám kevés gyümölcsöt és zöldséget, rostot és a baa a cukorbetegség kezelésében ettek, valamint inkább voltak túlsúlyosak és elhízottak.

A fenti tényezőktől megtisztított adatok alapján megállapították, hogy a vörös hús túlzott fogyasztása együtt a feldolgozott hústermékek evésével az kecske tejkezelés cukorbetegség szívbetegség, a tüdőgyulladás, a divertikulózis — a vastagbélben kialakuló kis kitüremkedések —, a bélpolip és a cukorbetegség kockázatnövekedésével függ össze.

Mostanáig nem volt világos, hogy az erős húsfogyasztás emeli-e más, nem daganatos betegségek kockázatát — fotó: Pixabay A húsfogyasztás napi hetven grammos emelkedése például az iszkémiás szívbetegség 15 százalékos, a diabétesz 30 százalékos kockázatfokozódását hozta magával.

A szárnyasok megnövekedett fogyasztása a gyomor- és nyelőcsövi reflux, a gyomor- és bélgyulladás, a divertikulózis, az epehólyag és a diabétesz fokozott kockázatával függött össze. Minden újabb 30 gramm szárnyashús napi fogyasztása 17 százalékkal nagyobb reflux- és 14 százalékkal magasabb diabéteszkockázatot jelentett.

A legtöbb összefüggés mérséklődött, amint a testtömeget is figyelembe vették. Ez arra utal, hogy az összefüggéseket részben a rendszeres húsfogyasztók nagyobb testtömege okozza. Azt is megállapították, hogy a feldolgozatlan vörös hús és szárnyas fogyasztása a vashiányos vérszegénység kisebb kockázatával függött össze, ellenben a feldolgozott húskészítmények nagyobb bevitele nem volt kapcsolatos a vérszegénységgel.