Inzulin és független cukorbetegség. Orális antidiabetikumok - gyógyszerek

Biokémiai háttere[ szerkesztés ] A vércukorszint, ahogy azt már korábban említettem, hormonális szabályozás alatt áll. A két leglényegesebb hormon, ami hatással van rá, az az inzulin vércukorszint csökkentő hormonés a glukagon vércukorszint emelő hormon.

Mindkét hormon a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben termelődik, az inzulin a β, a glukagon az α sejtekben. A bevezetőben már említettem az inzulin szekréció fázisait, viszont felmerül a kérdés, hogyan történik ez a biokémiai folyamat, és milyen hatásokra alakul ki.

Az inzulinszekréciót a vércukorszint emelkedése, bizonyos aminosavak, egyes hormonok pl.

Magas cukorkoncentráció esetén a hormont termelő sejt β sejt a sejtmembránban lévő cukor transzporter segítségével felveszi a vérkeringésből a cukrot, ami a sejt belsejében katabolikus folyamat áldozatául esik, elbomlik, inzulin és független cukorbetegség hatására magas energiatartalmú molekula ATP keletkezik.

Az esetben hogyha a cukor transzporter nem működik megfelelően, vagy az inzulin nem termelődik megfelelő mennyiségben, súlyos metabolikus következményekhez vezethet: a cukor felhasználás nem történik meg megfelelően, éhezik a szervezet a zsírok lipidek lebontása megnő, ezáltal a vérzsír mennyisége is a ketontestek termelése is felgyorsul, emiatt alakul ki aceton szagú lehelet ill.

Kussmaul-légzés fehérjék lebontása is felgyorsul, ez fogyáshoz és gyengeséghez vezet Biokémiai következmények: a cukorlebontás gátlódik, ezáltal felhalmozódik a glükóz oxidatív stressz alakulhat ki, ami érelmeszesedéshez vezet vesekárosodás.